Az apasági ügyek érdekesek lehetnek egyrészt a vérszerinti apa szempontjából, aki azt szeretné, ha Ő kerülne bejegyzésre apaként a gyermek születési anyakönyvi kivonatába, a gyermek az Ő nevét viselné és rendszeresen tarthatná vele a kapcsolatot.

Másik esetkör, amikor a gyermek édesanyja szeretné, ha a gyermek vérszerinti apja elvállalná a gyermek apaságát és teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenne a gyermek tekintetében. 

A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, vagy ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá. A megtámadásra jogosult a gyermek, továbbá az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek halála után annak leszármazója, vagy az ügyész. Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése utáni egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg.

Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóság cselekvőképtelen kiskorú esetében az anyát és a vélelmezett apát meghallgatja. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll.