Ma Magyarországon, gyakorlatilag 3 típusáról beszélhetünk az élettársi kapcsolatoknak:

1. Tényleges élettársak

Ők azok, akik mindenféle regisztráció nélkül pusztán ténylegesen együtt élnek, közösen gazdálkodnak, érzelmi és szexuális közösségben élnek. Az Ő együttélésük jogi szabályozása jelenleg a PTK-ban található meg.

6:514. § [Az élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése]

(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

(2) Az élettársi kapcsolat az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

6:515. § [Az élettársi vagyonjogi szerződés]

(1) Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

(2) A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet.

(3) A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

(4) Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

6:516. § [Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer]

(1) Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

(2) Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

(3) Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

(4) Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

6:517. § [A lakáshasználat szerződéses rendezése]

(1) Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

(2) A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

Az élettársi kapcsolat csupán az együttélés tényével jön létre, azaz hatósági közreműködés nem szükséges hozzá. Ebben az esetben is keletkezhet közös vagyon az élettársak között. Vita esetén nehéz annak megállapítása, hogy a felek mettől meddig éltek együtt élettársakként. Ezekben a vagyoni perekben a Bíróság először arról dönt (egy közbenső ítélettel), hogy fennállt-e a felek között az élettársi kapcsolat, és ha igen, akkor mettől meddig. Csak ennek jogerős eldöntését követően tud tovább haladni az ügy a konkrét vagyoni kérdések tekintetében, azaz a közös vagyon megállapításáról, illetve megosztásáról csak ezt követően születhet döntés.

 

Az új PTK. szabályai a 2014. március 15. után megszűnt élettársi kapcsolatokra vonatkozóan:

AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS (PTK)

4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság]

(1) Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

(2) Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

4:87. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,

a) akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;

b) aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.

4:88. § [A tartási képesség]

Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

4:89. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről]

Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.

4:90. § [A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között]

A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult.

4:91. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

 

AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE (PTK)

4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése]

A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

4:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]

(1) Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.

(2) A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.

4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára]

(1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

(5) A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

(6) Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése]

(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.


2. Nyilvántartásba vett élettársak

2010. január 1-jétől új lehetőségként kínálkozik az élettársak számára, hogy kérhetik a közjegyzőnél történő nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat. Azaz az élettársak továbbra sem tartoznak majd pl. a törvényes örökösök közé, így ők csak végrendelet keretében örökölhetnek továbbra is az elhunyt után, vagy vagyonjogi szempontból továbbra is csak az együttélés alatt közös gazdálkodás eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlan vagyon lesz a felek közös vagyona. A tulajdoni arány pedig a szerzésben való közreműködés arányában alakul. Mégis vannak előnyei.

A nyilvántartás az élettársi kapcsolat fennállásának és annak időtartamának bizonyítását könnyíti meg, hiszen az élettársak körében sok esetben okoz problémát, hogy a másik fél nem akarja a közös vagyont megosztani a felek kapcsolatának a végével, és az erre irányuló eljárásban akár több évi együttélést követően is letagadja, hogy egyáltalán élettársi kapcsolatban volt a másik féllel. Nyilvántartás hiányában a Bíróság ebben az esetben első körben bizonyítási eljárást folytat le az élettársi kapcsolat fennállásának a bizonyítására (ahogy az 1. pontban már említésre került) és csak ezt követően kerülhet sor a közös vagyon megállapítására, illetve megosztására.

Amennyiben az élettársak közjegyző előtt nyilatkoznak az élettársi kapcsolatuk fennállásáról, úgy  már nem kell bizonygatni, hogy a felek élettársak voltak. Egy esetleges perben rögtön a közös vagyon megosztására koncentrálhatnak.

 

3. Bejegyzett élettársak - azonos neműek esetében

A 2009. évi XXIX. törvény vezette be 2009. július 1-től kezdődően az azonos neműek számára. Ugyanúgy anyakönyvezésre kerül az anyakönyvvezető előtt, mint a születések, a halálesetek, illetve a házasságkötések. Létrejöttéhez két tanú jelenléte is szükséges. Ünnepélyes ceremónia során is köthető. Apasági vélelmet nem keletkeztet. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Az élettársi kapcsolat fennállását közhitelesen igazolja, így a vagyonjogi viták is egyszerűsödnek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző is megszüntetheti nemperes eljárásban, amennyiben a felek minden járulékos kérdésben megállapodnak. Vita esetén a bejegyzett élettársi kapcsolatot Bíróság bontja fel. Ez esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bevezetésétől 2012. nyaráig kb. 200 azonos neműek között létrejött bejegyzett élettársi kapcsolat került anyakönyvezésre.

Olvassa el az új PTK kapcsán tett nyilatkozatomat az élettársi kapcsolatok témakörében a Magyar Hírlap Online-on.