Korábbi elnevezés szerint a gyermek elhelyezéséről - új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról - egy kapcsolat, vagy egy házasság megszakadását követően elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni ennek ügyében, akkor bármelyikük kereseti kérelme alapján a bíróság jár el az ügyben és ítélettel dönt a szülői felügyeleti jog további gyakorlásáról. Fontos tudni, hogy a per során még bármikor megegyezésre juthatnak a felek, így egyezséget is köthetnek.

Szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése a szülők megegyezése alapján

Ha a házasságot felbontják, illetve egy élettársi kapcsolat felbomlik és abból kiskorú gyermek származott, úgy rendezni kell azt a kérdést, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot melyik szülő gyakorolja tovább, vagy esetleg közösen, változatlan formában gyakorolják a jövőben. Erről elsősorban a szülők döntenek, és egyezségüket az eljáró bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen alapuló bontás esetén a szülői felügyelet gyakorlásában történő megegyezés kötelező.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése azonban nem csak a házasság felbontása esetén kerülhet napirendre. Sokszor a házastársak között az életközösség úgy szakad meg, hogy a házasságot nem bontják fel, ugyanakkor a különköltöző szülők gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról döntést kell hozni.

A szülőknek a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog és és a gyermek további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Hiába van egyetértés e kérdésben a szülők között, ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó egyezség egyértelműen ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt - a PTK, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - nem hagyhatja jóvá.

Az egyezségük tartalmát a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, hiszen az mindenkor köti őket, és az egyezség utóbb történő megváltoztatására csak meghatározott törvényi feltételek megléte esetén, és bizonyos időkorláton belül kerülhet sor.

Korábbi megállapodás megváltoztatása

A szülőknek a gyermekelhelyezésben/szülői felügyelet gyakorlásában történt megállapodásának megváltoztatását akkor lehet kérni a bíróságtól, ha az

  • a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha
  • a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Szülői felügyelet rendezése a bíróság döntése alapján

Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság jogosult döntést hozni. A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.

Miután a család - mint egység - megbomlása a gyermek életét szinte minden esetben megzavarja, és benne bizonytalanságot, válságot idézhet elő, sőt egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését, ezért a bíróságnak mind a házassági bontóperben, mind pedig a különélő házastársak között a házasság felbontása nélkül indult szülői felügyeleti per során különös gonddal kell vizsgálnia azt is, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. A tárgyalás során a bíróságnak a békítést minden esetben újra és újra meg kell kísérelnie, ha megítélése szerint attól eredmény várható. Ha viszonyt a bíróság az eljárás során úgy látja, hogy a házasság helyrehozhatatlanul és véglegesen megromlott, és így annak fenntartása a gyermek érdekeit sem szolgálhatja, - az érintett gyermek(ek) érdekében - a szülői felügyelet rendezése iránt indított pert a lehető leggyorsabban be kell fejeznie.

A bíróság döntésének alapjai

Törvényi alapelv, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos perek során is mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak - a döntését megelőzően - a lehetséges össze körülményt gondosan meg kell vizsgálnia (például a szülők az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alapján alkalmasak-e a gyermeknevelésre, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e, a gyermek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, hozzájuk mennyire kötődik, az egyes szülők által biztosítható iskoláztatási lehetőségek milyenek, a szülők anyagi és lakáshelyzete hogyan alakul, stb.). Erről a Legfelsőbb Bíróságnak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelve ad iránymutatást. A gyermek például nem helyezhető el annál a szülőnél, aki az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák. A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, esetenként pedig akár az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény is.

Testvérek elhelyezése

Amennyiben a bíróságnak több gyermek szülői felügyeletének rendezése kérdésében kell döntenie, törekednie kell arra is, hogy a gyermekek lehetőség szerint a szülők különválása után is együtt maradjanak. Ha mindkét szülő egyformán kedvező feltételeket tudna is biztosítani a gyermekeknek, akkor is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztani. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az egyik testvér az egyik, a másik a másik szülőnél él már hosszabb ideje, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag megvalósult. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekeket megosztva neveljék a jövőben - különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. Viszont a bíróság a szülők megállapodásának hiányában, vagy erre irányuló kérésük ellenére is határozhat úgy, hogy több gyermek esetén a testvérek külön-külön szülőnél nevelkedjenek, amennyiben ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően (érdekeikkel megegyezően) történik.

A gyermek meghallgatása

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek (vagyis annak, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani a saját véleményét) biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse.

A törvény részletesen szabályozza a gyermekek bíróság előtti meghallgatását a szülői felügyelettel, a gyermekelhelyezéssel, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben (különösen, ha azt ő maga kéri) meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet, de a bíróság a gyermeknek a szülői felügyelet további gyakorlásával kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat. Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg kivéve, ha a gyermek döntése a fejlődését veszélyezteti (pl. a gyermek kizárólag azért választja a nevelésére kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket tud biztosítani a számára, vagy kevésbé szigorú hozzá). A bíróságnak (és a gyámhatóságnak) a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt is meg kell hallgatnia. Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél általában nem helyezhető el. Ritkán és kivételes esetben azonban a bíróság a gyermeket nem a szülőnél, hanem valaki másnál (ún. harmadik személynél) is elhelyezheti, ha

  • a szülő által történő szülői felügyeleti jog gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, és
  • a harmadik személy a gyermek nála történő elhelyezését kéri.

Rendszerint a bíróság a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt, és előnyben részesül az a nagyszülő (vagy más személy), aki addig is bizonyította már, hogy alkalmas a gyermek nevelésére, valamint továbbra is szívesen vállalja a gyermek gondozását. (Ugyanakkor például a nagyszülőnek arra való hivatkozása, hogy jobb anyagi körülmények között él, és ezáltal jobb nevelési feltételeket tud biztosítani a gyermek számára, mint a szülő, önmagában még nem szolgálhat alapul a gyermeknek nála történő elhelyezéséhez.) Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, úgy már nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk, és a harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz. Ha a gyermeket sem a szülőknél, sem pedig harmadik személynél nem lehet elhelyezni, úgy az a gyermekről az állam fog gondoskodni és átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül.

Szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezése

A gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezését abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az újrarendezés a gyermek érdekében áll. Például pusztán az a helyzet, hogy a szülő, aki korábban a szülői felügyeleti jogok gyakorlására fel lett jogosítva, más lakóhelyre költözik, még nem indokolja a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok újrarendezését, és önmagában a gyermeket gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt viszont a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jogok újrarendezése, ha a 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága is az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas másik szülőnél nevelkedjen. A gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása, a harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyeleti jogok újrarendezése iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem. Ha a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog rendezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.