Külföldi munkavállalás gyerekkel

Mára társadalmi jelenséggé vált Magyarországon az időszakos külföldi munkavállalás és a kivándorlás, azaz a végleges külföldre költözés. Ez egyre több "ügyet" eredményez a családjog területén is, a bíróságokon és a gyámhivataloknál, hiszen ezeknek a személyeknek gyakran van velük együtt költöző kiskorú gyermekük is, akinek van egy másik szülője is.

A  2014. március 15. napján hatályba lépett új PTK rendelkezései szerint:

4:160 § [A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása]

(5) A gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.

(6) A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.

A „huzamosabb idő” alatt a példálózó felsorolásból is kitűnően a PTK azt érti, amikor a szülő munkavállalás céljából megy külföldre, a gyermek pedig ott folytatja tanulmányait, tehát nem csupán nyaralni, vagy rokonlátogatásra mennek. Erre az esetre az új PTK már kifejezetten előírja mindkét szülő egyetértését.

 A Gyer. (149/1997. évi IX.10. Korm. rendelet) szerint:

A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése

 

24. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermek

a) huzamos időtartamú külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermek tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból önállóan vagy egyik szülőjével távozik külföldre, vagy

b) letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermek letelepedés céljából egyik szülőjével külföldre távozik.

 

(2) A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülő a kérelméhez csatolja azokat az okiratokat, így különösen a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, a szülő jövedelemigazolását, befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A környezettanulmány beszerzéséről a szülő kérelmére a gyámhivatal gondoskodik. Ha a szülő még nem kezdte meg külföldön a munkavégzést, a gyámhivatal a jövedelemigazolás helyett elfogadhatja a szülő nyilatkozatát a várható jövedelméről.

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

 

(4) Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

 

(5) A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal

a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét

aa) a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről,

ab) a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettségéről, és

ac) arról, hogy kérheti a kapcsolattartás megváltoztatását,

b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő három hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás rendezését, megváltoztatását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik, és

c) a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről szóló határozat rendelkező részét közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Nyilatkozatom a témában a Nők Lapja Cafe oldalán.

Hasznos információkat találhat e témában az Európai igazságügyi portálon.