gyermeknek joga, hogy nagyszüleivel is személyes kapcsolatot tartson fenn. A nagyszülőknek szintén joguk, hogy az unokával kapcsolatot tartsanak fenn, vele rendszeresen érintkezzenek (ez a kapcsolattartás joga, másnéven nagyszülői láthatás).

A kapcsolattartásról - a szülők és a nagyszülők megegyezésének hiányában - a gyámhatóság dönt.  A gyámhatóság a felróható magatartást tanúsító nagyszülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

A gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülőkön kívül jogosult a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult, de ezek az eljárások kizárólag gyámhivatali hatáskörbe tartoznak.

Fontos tudni, hogy ha a különélő szülő részére már szabályozva van a kapcsolattartás, akkor főszabály szerint az Ő szülei ebben az időszakban jogosultak kapcsolatot tartani a gyermekkel. Ha a nagyszülők és a különélő szülő nincsenek jó viszonyban, akkor a gyámhivatal ebből az időkeretből "lecsípve" állapít meg egy időszakot a nagyszülők részére.

Amennyiben a különélő szülő nem tud élni a kapcsolattartási jogával a bírói gyakorlatnak megfelelő mértékben, abban az esetben is lehetőség van rá, hogy a plusz időtartam a nagyszülők részére kerüljön megállapításra.