Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének vagy gyámjának lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatalnál kell benyújtani, ezzel megindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás.

Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell:

  • születési és házassági anyakönyvi kivonatát;
  • a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást;
  • a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról;
  • rokon általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről nem kellett rendelkezni;
  • a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.

Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás

Miután a gyámhivatal beszerezte a döntéshez szükséges iratokat, köteles meghallgatni a következő személyeket is:

  • az örökbe fogadni szándékozó személyt;
  • a tizennegyedik életévét betöltött, illetőleg a tizennégy éves kora előtt is ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket;
  • a gyermek szülőjét, kivéve,
    • ha a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, vagy
    • a gyermeket a gyámhivatal jogerősen örökbe fogadhatónak nyilvánította, avagy
    • a szülő úgy adott az örökbe fogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbe fogadókat nem kívánja ismerni;
  • a törvényes képviselőt, illetve a gyermeket képviselő eseti gondnokot (a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője, a nevelőszülő vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is előterjeszthetik),
  • a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársát.

Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni.

Az örökbefogadó kötelezettségei a meghallgatás során

Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, és kérnie kell, hogy a hatóság bízza a nevelésére a gyermeket. Ehhez kapcsolódóan ismertetik a vérszerinti szülőnek azt a nyilatkozatát, amelyben beleegyezik a gyermek kötelező gondozásba vételéhez, vagy azt a hozzájárulását, amely alapján az örökbefogadó a gyermeket már legalább egy éve saját otthonában neveli.

Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy:

  • az engedély megadása esetén kéri-e vérszerinti szülőként történő anyakönyvezését,
  • a gyermek az örökbefogadás után milyen nevet viseljen, és mi legyen a származási helye,
  • amennyiben egyedülálló az örökbefogadó - mik legyenek a képzelt másik szülő adatai.

A gyámhivatal határozata és a jogorvoslati lehetőségek

A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt (kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja, ebben az esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni).

A gyermek örökbefogadását engedélyező határozat (és ezzel az örökbefogadás) a jogerőre emelkedés napjától válik hatályossá, azaz az örökbefogadás joghatásai ettől a naptól érvényesíthetőek. Ez alól kivétel az az eset, amikor az örökbe fogadni szándékozó személy az eljárás ideje alatt meghal: ha ugyanis a hatóság utóbb engedélyezi az örökbefogadást, akkor annak joghatásai a kérelmező halálának időpontjában beállnak.

A gyámhivatal első fokú, engedélyező határozata akkor tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, vagy a fellebbezésről lemondtak, illetve a fellebbezés kizárt. Fellebbezést az engedélyező vagy elutasító gyámhivatali határozat ellen a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a gyámhivatalnál, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés akár új tényeket vagy bizonyítékokat is tartalmazhat. A fellebbezésről a közigazgatási hivatalok gyámhivatalai döntenek. Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személy vagy a vér szerinti szülő már csak a másodfokú határozat - jogszabálysértésre alapított - bírósági felülvizsgálatát kérheti.

Házastársi örökbefogadás

Az örökbefogadás egyik speciális esete a közös gyermekké fogadás. Erről akkor van szó, ha az örökbefogadottat mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbe fogadta. Az örökbefogadott ilyenkor a házastársak közös gyermekének minősül. Ugyancsak közös gyermekké fogadásnak minősül, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét (vér szerinti gyermekét) fogadja örökbe. Az örökbefogadó ebben az esetben a gyermek szülőjének a jogállásába lép, oly módon azonban, hogy az örökbefogadás nem érinti a házastárs vér szerinti szülő jogait. Ha a férj örökbe fogadja felesége vér szerinti gyermekét, a gyermek szüleinek a vér szerinti anyát és az örökbefogadó apát kell tekinteni, míg a vér szerinti apa szülői jogállása az örökbefogadással megszűnik. A gyámhivatali engedélyhez mindenkor kell a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat és a gyermek szüleinek, illetve a házasságban élő örökbe fogadni szándékozó személy házastársának az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozata. Amikor a szülő a hozzájárulását megadta, figyelmeztetni kell, hogy ezt a későbbiekben már nem vonhatja vissza. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.

A nyílt és titkos örökbefogadás közötti különbségek

Nyílt az örökbefogadás akkor, ha a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymás adatait, és így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadást követően hova került. Ha a vérszerinti szülők hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermeküket általuk ismert örökbefogadó szülők örökbefogadják, ezt a nyilatkozatukat az örökbefogadók jelenlétében a gyámhivatalnál teszik meg. Ezt követően kerül sor a gyermek kötelező gondozási idejére, kihelyezésére, ennek eltelte után az örökbefogadás engedélyezésére.

Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőt még az örökbefogadásról sem értesítik, és az örökbefogadásról hozott határozatot fellebbezéssel vagy egyéb módon sem támadhatja meg.

Titkosan zajlik az örökbefogadás, ha

  • a vér szerinti szülő úgy ad az örökbefogadáshoz beleegyező nyilatkozatot - akár már a gyermek születése előtt -, hogy az örökbe fogadni kívánók adatait nem akarja megismerni;
  • a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
  • az átmeneti nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította;
  • a szülő - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban hagyta a gyermekét, és hat héten belül nem is jelentkezett érte.

Örökbefogadás felbontása

Megszűnik az örökbefogadás, ha azt a gyámhivatal, illetve a bíróság felbontja.

Az örökbefogadás gyámhatósági felbontása: A gyámhivatal a felek kölcsönös kérelme alapján felbonthatja az örökbefogadást, ha az a közérdeket nem sérti és a felbontás a kiskorú érdekét szolgálja. Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.

Az örökbefogadás bírósági felbontása: Az örökbefogadást a bíróság bármelyik fél kérelmére felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.

Kiskorú örökbefogadott érdekében a gyámhivatal és az ügyész is indíthat pert. Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.

Ha az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőként anyakönyvezték, és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető a bejegyzést törli, és a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival újból anyakönyvezi.