Egyáltalán mi tartozik a közös vagyonba?

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt

  • akár együttesen,
  • akár külön-külön szereztek, teljesen mindegy, hogy az melyikük nevén van nyilvántartva, vagy hogy melyikük vásárolta meg ténylegesen.

Nem tartozik a közös vagyonhoz, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Mi számít különvagyonnak?

A PTK. szerint a házastárs különvagyonához tartozik:

4:38. § (1) [A házastárs különvagyona]

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 5 évi házassági életközösség után közös vagyonná válik.


Mikor kerülhet sor vagyonmegosztásra?

Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet, akár bíróság által, akár a felek által kötött szerződés formájában.

A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

Az erre irányuló kérelmet a házasfelek csak közösen terjeszthetik elő. A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik (pl. a másik házastárs káros vagyonjogi hatásokat is eredményező magatartása).

A bíróság ebben az esetben a jövőre nézve szünteti meg a vagyonközösséget. Az eljárás a vagyonközösség megszüntetésére irányul, és nem az addig keletkezett vagyoni igények rendezésére. A bíróság végzésének jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követően a házasfél külön vagyona lesz minden általa szerzett vagyon, az ahhoz kapcsolódó kezelési, rendelkezési joggal és felelősséggel együtt. Harmadik személyekkel szemben megszűnik a házastársaknak az egymás ügyleteiért való korlátozott felelőssége, és az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs hozzájárulásának a vélelmezése.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények (beruházások, adósságok törlesztése, stb.) rendezését is.

A felek közötti megállapodás létrejöhet:

  • peren kívül vagy
  • perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel).

A peren kívüli megállapodáshoz nem kell a bíróság jóváhagyása és az a PTK. értelmében alapvetően nincs alakszerűséghez kötve, vagyis létrejöhet akár szóban, akár írásban, de még ráutaló magatartással is, kivéve, ha más jogszabály mégis meghatározott formához köti (pl. ingatlanra vonatkozóan a Ptk.).

A perbeli egyezség megkötése lehet:

  • kötelező (pl. a közös megegyezéses bontásnál), de
  • létrejöhet pusztán a felek akaratából is.

Bár a megállapodás tartalmát a felek határozzák meg, fontos, hogy az egyezség a felek akaratát egyértelműen tükrözze, és az végrehajtásra is alkalmas legyen. Amennyiben ugyanis a felek megállapodása teljesíthetetlen, végrehajthatatlan kitételeket tartalmaz, az ilyen egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.

Az egyezség jóváhagyása jogerős megtagadásának következménye az, hogy a tárgyban - hacsak a felek a per megszüntetését nem kérik - a bíróság dönt. A bírósági ítélettel történő rendezésnél a felek teljes vagyoni helyzetét fel kell deríteni. A bírói döntés (ítélet) elengedhetetlen segédeszköze a vagyontárgyak, jogok, kötelezettségek számbavétele, a vagyonmérleg. Fontos azonban, hogy a számbavétel érdekében a bíróság hivatalból nem folytathat le bizonyítást, hanem a felek által rendelkezésre bocsátott peradatok alapján kell valamennyi igényről döntenie.

Az érvénytelenítési és a bontókeresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kereset is összekapcsolható, illetve az ilyen igény viszontkeresettel érvényesíthető. A vagyonjogi keresetre a házassági perekre vonatkozó különleges szabályokat nem kell alkalmazni, az teljesen hétköznapi vagyonjogi pernek minősül. Ha a bíróság a házassági kötelék, ezen belül a gazdasági életközösség kezdete és vége kérdésében részítélettel dönt, akkor a vagyonjogi kereset tárgyában a per csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Ha a felek a kötelék és a vagyonjog kérdésére egyaránt kiterjedő ítélet ellen csak a vagyonjogi kérdésekben terjesztenek elő fellebbezést, a kötelék kérdésében hozott ítéleti rendelkezés jogerőre emelkedik, és arra a fellebbezési kérelem és a csatlakozó fellebbezés utólag sem terjeszthető ki.