VÁLÁS "KÖZÖS MEGEGYEZÉS" HIÁNYÁBAN...

Sok esetben előfordul, hogy az egyik házastárs nem fogadja el a másik döntését és nem akar elválni. Ezek a köznyelv szerinti problémás válások.

Egy felkészült ügyvéd azonban ettől egyáltalán nem ijed meg, hanem inkább tájékoztatja és megnyugtatja ügyfelét, hiszen ezeknek a válásoknak is megvan az előre tudható eljárási rendje. Ilyen esetben a tiltakozásnak tulajdonképpen nincs értelme, mert a tényállás feltárását követően - ami persze évekbe is telhet - végül a Bíróság mindenképp felbontja a felek házasságát. (Persze ez alól kivétel, ha időközben helyreállítják az életközösségüket, azaz kibékülnek egymással.)

Az is lehetséges persze, hogy időközben a problémás válás - az ún. tényállásos bontás - átfordul közös megegyezéses válásba, amit mindenki örömmel fogad, beleértve a Bíróságot is... Számomra minden tényállásos bontásnál a megegyezés is a célok között szerepel, de természetesen csak abban az esetben, ha az Ügyfelem érdekeinek az megfelel.

Tényállásos bontás esetben különösen nagy szükség van egy válóperes ügyvéd közreműködésére, ugyanis a beadványok szakszerű megfogalmazásában ez szinte elengedhetetlen. Az elsőre igen magasnak tűnő ügyvédi óradíjak ellenére egy felkészült ügyvéd - hosszú távon - jóval többet spórolhat nekünk, mint amennyit kifizetünk a munkadíjára.    

Egy házasság bírósági felbontással, azaz a bíróság házasságot felbontó jogerős ítéletével szűnik meg, illetve más esetben valamelyik fél halálával is megszűnhet. A házasságot a bíróság kizárólag kérelemre bontja fel.

A bontókeresetet bármelyik házastárs benyújthatja a bíróságra, ehhez nincs szükség a másik házastárs beleegyezésére. Ha csak az egyik házastárs szeretne válni, akkor is el lehet válni. Ez esetben ennek a házastársnak a kérelmére (ún. "tényállásos bontással") bontja fel a Bíróság a házasságot. Ez esetben sor kerül a házasság megromlásához vezető okok feltárására, ami általában tanúk meghallgatása útján történik meg.

Megjegyzem, hogy ha időközben a másik fél is megváltoztatja az álláspontját és végül Ő is kéri a házasság felbontását, akkor semmi akadálya a közös megegyezésen alapuló bontásnak.

A bontópert a házastársnak - ha cselekvőképes, vagy korlátozottan cselekvőképes (kiskorú, vagy olyan nagykorú, akit bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett) - személyesen kell megindítania, míg ha a pert indító házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a perindításra - a gyámhivatal hozzájárulásával - a törvényes képviselő jogosult. A per személyesen történő megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást ügyvédnek vagy akár más személynek (pl. hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje.

A per a keresetlevél (a házasság felbontására irányuló írásbeli kérelem) benyújtásával indul. A házassági bontóper indítás illetéke jelenleg 30 000 forint, melyet a pert megindító fél, azaz a felperes fizet meg. A benyújtott keresetlevélre a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes. Jogi képviselő megbízása esetén a keresetlevelet már a jogi képviselő, az ügyvéd készíti el. A keresetlevélben előadottakat igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell. A fentieken túlmenően a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e. A keresetlevél benyújtását követően megtartott első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a Bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása, illetve annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. Ezt még a közös megegyezéses bontásoknál is meg kell, hogy kísérelje a Bíróság. A békítést egyébként a Bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson.

Az első tárgyaláson a Bíróság a feleket személyesen hallgatja meg. A házastársak személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik (pl. kórházi ápolásra szorul, fertőző beteg, vagy tartósan külföldön tartózkodik és aránytalanul nagy akadályokba ütközne az ideutazása). A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a pert.

Ha a Bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a Bíróság a tárgyalást elhalasztja, és egyúttal felhívja a felek figyelmét arra, hogy amennyiben az eljárás folytatását kívánják, úgy a tárgyalást követő három hónapon belül írásban kell kérniük a tárgyalás folytatását (ellenkező esetben ugyanis a bontóper megszűnik, azaz egyszerű inaktivitással is el lehet állni a bontókeresettől).

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A házasság felbontásáról a Bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz. A házasság felbontása esetén a Bíróságnak a közös kiskorú gyermekek feletti szülői felügyeleti jog rendezése és tartása felől - szükség esetén - az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is rendelkeznie kell. A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

A Bíróság a házassági bontóperben a perköltség (ügyvédi munkadíj, szakértői díj, stb.) viseléséről a pernyertesség/pervesztesség függvényében is, de az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. Dönthet úgy, hogy mellőzheti a perköltségben való marasztalást, kötelezheti a feleket, hogy a perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viseljék, de akár kizárólag csak az egyik felet is marasztalhatja a teljes perköltség megfizetésére.

Ha a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik, a házasság megszűnik, és ezzel beállnak a megszűnés joghatásai. Ilyen joghatások lehetnek például:

  1. a házasságkötési képesség visszanyerése (vagyis annak a jognak a megszerzése, hogy a fél újabb házasságot kössön),
  2. a férje nevét viselő feleség - ha a névviseléstől nem tiltják el - szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni, (Bár megjegyzem, ezt illeték ellenében korábban is megteheti!)
  3. a házasságon alapuló apai vélelem megszűnése (ha már a vélelmezett fogamzási idő vagy annak egy része sem esett a házasság idejére, mert egyéb esetben a házasság jogerős felbontásától számítva a szülés időpontjáig bezárólag, még 300 napig fennáll az apaság vélelme),
  4. megszűnik az öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog, az özvegyi jog.