"KÖZÖS MEGEGYEZÉS"

A legtöbben így indulnak neki a válásnak és szerencsére a legtöbb válás közös megegyezéssel is fejeződik be az Ügyfeleim körében.

Válóperes ügyvédként vallom, hogy a problémásan induló válásokat is át lehet fordítani közös megegyezésbe, hiszen mindenkinek ez a megoldás a legjobb. Egy jól megfogalmazott egyezségben a Felek olyan területeit is leszabályozhatják a jövőbeli együttműködésüknek, amire egy bírósági ítélettel nem lenne lehetőség.

Amennyiben egy válás közös megegyezéses bontásnak indul, de nem sikerül több tárgyalás után sem megegyezniük a Feleknek, akkor az eljárás sajnos átfordulhat úgynevezett "tényállásos" bontásba. (Erről bővebben a itt olvashat) Ha időközben mégis közelednek egymáshoz az álláspontok, akkor az egyezség megkötésére bármikor lehetőség van a per során, sőt a bíróság maga is megkísérli az egyezség létrehozását, ha lát rá esélyt.

Egy házasság bírósági felbontással, azaz a bíróság házasságot felbontó jogerős ítéletével szűnik meg, illetve más esetben valamelyik fél halálával is megszűnhet. A házasságot a bíróság kizárólag kérelemre bontja fel.

Ezt a kérelmet a házastársak közösen is előterjeszthetik, de a megegyezéses keresetnél is elegendő az egyikük aláírása a bontókeresetre. Ha a házasság felbontását mindketten kérik, akkor a Bíróság közös megegyezésük alapján bonthatja fel a házasságot. Ez esetben nem kerül sor a megromláshoz vezető okok feltárására.

Ha csak az egyik házastárs szeretne válni, akkor is el lehet válni. Ez esetben ennek a házastársnak a kérelmére (ún. "tényállásos bontással") bontja fel a Bíróság a házasságot. (Erről bővebben itt olvashat) Ha időközben a másik fél is megváltoztatja az álláspontját és végül Ő is kéri a házasság felbontását, akkor semmi akadálya a közös megegyezéses bontásnak.

A házasság felbontása iránt a pert valamelyik házastársnak - ha cselekvőképes, vagy korlátozottan cselekvőképes (kiskorú, vagy olyan nagykorú, akit bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett) - személyesen kell megindítania, míg ha a pert indító házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a perindításra - a gyámhivatal hozzájárulásával - a törvényes képviselő jogosult. A per személyesen történő megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást ügyvédnek vagy akár más személynek (pl. hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje.

A per a keresetlevél (a házasság felbontására irányuló írásbeli kérelem) benyújtásával indul. A házassági bontóper indítás, azaz a válóper illetéke 30 000 forint, melyet a pert megindító fél, azaz a felperes fizet meg. A benyújtott keresetlevélre a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes. Amennyiben a házasság felbontását a házastársak közösen kérik, úgy az eljárási illetéket is közösen fizethetik meg, de csupán egyikük is viselheti. Jogi képviselő megbízása esetén a keresetlevelet már a jogi képviselő, az ügyvéd készíti el. A keresetlevélben előadottakat igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell (kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók, mely tényre azonban a keresetlevélben hivatkozni kell). A fentieken túlmenően a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e. A keresetlevél benyújtását követően megtartott első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a Bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása, illetve annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. Ezt még a közös megegyezéses bontásoknál is meg kell, hogy kísérelje a Bíróság. A békítést egyébként a Bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson.

Az első tárgyaláson a Bíróság a feleket személyesen hallgatja meg. A házastársak személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik (pl. kórházi ápolásra szorul, fertőző beteg, vagy tartósan külföldön tartózkodik és aránytalanul nagy akadályokba ütközne az ideutazása). A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a pert.

Ha a bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a Bíróság a tárgyalást elhalasztja, és egyúttal felhívja a felek figyelmét arra, hogy amennyiben az eljárás folytatását kívánják, úgy a tárgyalást követő három hónapon belül írásban kell kérniük azt (ellenkező esetben ugyanis a bontóper megszűnik, azaz egyszerű inaktivitással is el lehet állni a bontókeresettől).

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható, ha a békítés nem vezetett eredményre, és a házasságból közös kiskorú gyermek nem született, illetve ha a gyermek már nagykorú és a tartását illetően a szülők megegyeztek.

A házasság felbontásáról a Bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz. A házasság felbontása esetén a Bíróságnak a közös kiskorú gyermekek feletti szülői felügyeleti jog és tartásuk felől - szükség esetén - az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is rendelkeznie kell. A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

A közös megegyezéses bontóperben a perköltséget (ügyvédi munkadíj, szakértői díj, stb.) a Felek általában maguk viselik, azaz mindenki a saját oldalán felmerült költségeket állja és azokat nem követelik utólag a másik féltől.

Ha a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik, a házasság megszűnik, és ezzel beállnak a megszűnés joghatásai. Ilyen joghatások lehetnek például:

  1. a házasságkötési képesség visszanyerése (vagyis annak a jognak a megszerzése, hogy a fél újabb házasságot kössön),
  2. a férje nevét viselő feleség - ha a névviseléstől nem tiltják el - szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni, (Bár megjegyzem, ezt illeték ellenében korábban is megteheti!) 
  3. a házasságon alapuló apai vélelem megszűnése (ha már a vélelmezett fogamzási idő vagy annak egy része sem esett a házasság idejére, mert egyéb esetben a házasság jogerős felbontásától számítva a szülés időpontjáig bezárólag, még 300 napig fennáll az apaság vélelme),
  4. megszűnik az öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog, az özvegyi jog.